Kockázatot, de lehetőséget is jelent a Hold és a Mars poros felszíne a jövő felfedezői számára.
Az erősen oxidáló anyagokból álló területek kellően reaktívak lehetnek ahhoz, hogy vegyi égési sérüléseket okozzanak az űrhajósok nem megfelelően védett bőrén vagy tüdején. Görög kutatók ugyanakkor a marsi élet kezdeti kutatásából megihletve egy olyan eszközt fejlesztettek ki, amely kimutatja a „reaktív oxigénfajtákat”, valamint az űrhajósoknak elegendő oxigént termel belőlük – írta az Európai Űrügynökség, az ESA.
1976-ban az amerikai Viking leszállóegység az élet jelei után kutatott a vörös bolygón, ám a misszió eredményei évtizedekkel később is vitát okoztak. Az egyik kísérletben mikrotápanyag-folyadékot vittek fel egy marsi talajmintára, amely válaszul bőséges mennyiségű oxigént bocsátott ki. Akadt, aki ezt a mikrobiális élet bizonyítékának tekintette, noha az oxigéntermelés a minta 160°C-on való sterilizálása után is folytatódott, a Viking más kutatásai pedig nem találták szerves anyagok nyomait.
A mai vezető értelmezés szerint az oxigéntermelést egy reaktív oxigénfaj okozza, amely a tápfolyadékban lévő vízzel reagál. „Az ilyen reakcióképes anyagok szuperoxidok, peroxidok vagy perklorátok fémsóiból származhatnak – ez utóbbit valóban észlelte a NASA Mars Phoenix leszállóegysége a Mars-sarkvidéken 2008-ban – magyarázta Christos Georgiou professzor, a Patraszi Egyetem Biológiai Tanszékének munkatársa.
– Az ilyen rendkívül reakcióképes fajok feltérképezése fontos lesz a marsi és a holdbéli telepesek számára, nemcsak mert a jelenlétük káros az emberre és a termésnövekedésre, hanem azért is, mert eltüntetik a lehetséges marsi biofosszíliák minden nyomát, így ezek a területek kizárhatók a marsi élet kutatásából.”
Másfelől a Patraszi Egyetem Biológiai Tanszéke már végzett talajkísérleteket a száraz, Mars-szerű Mojave- és Atacama-sivatagból származó talajmintákban, valamint sugárzásnak kitett perklorátsókban reaktív oxigénfajták képződésével kapcsolatban.
Arra jutottak, hogy a Viking mikrotápanyag-kísérlete működőképes modell lesz e reaktív oxigénfajták detektorára. Az ötletüket elküldték az ESA-nak az ígéretes K+F elképzeléseket kereső Open Space Innovation Platformon.
Az ESA szerint a technikát nemcsak szuperoxid kimutatására lehet majd használni, hanem akár egy nagyméretű reaktoreszköz is tervezhető, amely időszakonként oxigént von ki a talajból, ezt nevezik most „oxigénfarmnak”. A szoláris UV-sugárzás néhány órán belül pótolja az oxigénellátást – vélik az ESA-nál –, így a becslések szerint egy 1,2 hektáros (egy focipályánál valamivel nagyobb) terület elegendő oxigént ad egyetlen űrhajós folyamatos életben tartásához.
(Borítókép: a Phoenix Marsjáró mintát gyűjt a robotkarjával – ESA)
Ez is érdekelhet:
A Mars missziónak is betett az orosz–ukrán háború
Mindössze egy tíznapos ablak van a marsjáró indítására, ami várhatóan elmarad.
