12 európai topklub tegnap délután bejelentette, hogy megalapítja a saját elit bajnokságát, a Szuperligát, ezzel gyakorlatilag irrelevánssá téve a klubfutball eddigi csúcsát jelentő Bajnokok Ligáját. Az UEFA kizárásokkal, büntetésekkel fenyeget, közben a háttérben folyamatosan zajlanak a tárgyalások arról, kik fognak még csatlakozni a Szuperligához. Miért jött egyáltalán a Szuperliga ötlete? Miért most? Miről szól a szemünk előtt kirobbanó futballháború?

Hat angol (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham), három spanyol (Atlético Madrid, Barcelona, Real Madrid) és három olasz (AC Milan, Inter, Juventus) klub úgy döntött, hogy a következő szezonban már nem kíván szerepelni a Bajnokok Ligájában, helyette megalapítja a saját elit bajnokságát, a Szuperligát.

A tervek szerint a 20 csapatos versenysorozat augusztusban indulhat, csoportkör, majd egyenes kieséses szakasz lesz a lebonyolítás.

Hogyan fog kinézni az európai Szuperliga lebonyolítása?

Összeszedtük, hogy eddig mit lehet tudni.

Miért jöhet létre a Szuperliga? Miért most?

A klubok hivatalos közleménye szerint a koronavírus-járvány felgyorsította az európai futball gazdasági modelljének instabilitását. Az alapító tagoknak évek óta az a célja és a jövőben is az lesz, hogy javítsák a meglévő versenysorozatok minőségét, és létrehozzanak egy olyan versenysorozatot, amelyben a legjobb klubok egymással versenghetnek. Az elmúlt hónapokban folytatott párbeszéd eredménye nem elégítette ki a topklubok képviselőit, ezért úgy döntöttek, hogy létrehozzák a saját ligájukat.

Európai Szuperliga

A topcsapatok már évek óta nyomást gyakorolnak az UEFA-ra a Bajnokok Ligája lebonyolításának megváltoztatása miatt. Az 1992-ben létrejött BL több alkalommal ment át ráncfelvarráson, az elmúlt időszakban már a nevét meghazudtoló módon inkább a topcsapatok és néhány gyengébb liga bajnokának versenysorozata lett. A profit maximálása miatt a csúcsbajnokságok legjobb csapatainak bérelt helye volt a Bajnokok Ligájában, ami az UEFA-t és a klubokat is kielégítette.

A BL-ből befolyó pénzek elosztásáért azonban végig az UEFA felelt, az Európai Labdarúgó-szövetség döntött arról, hogy miként és milyen arányban osztja el a bejövő pénzeket.

Ősztől már nem a Bajnokok Ligája lesz az európai klubfoci csúcsa?

A bevételek az elmúlt években ugrásszerűen nőttek, míg 2006-ban még csak 607 millió eurót generált a Bajnokok Ligája, addig a 2018-19-es idényben már 2,8 milliárdot. Az UEFA szerint a szövetség a klubok között az előző szezonban közel kétmilliárd eurót osztott ki. Már a bejutás komoly bevételt jelent a csapatok számára, és értelemszerűen minél sikeresebb egy klub, annál több pénzt kap, a DAZN információja szerint a győztes nagyjából 80 millió euróval gazdagodik csak a meccspénzekből, a Marca 120 millióról ír.

Az elitklubok azonban nagyobb ráhatást, kontrollt akarnak, és nyilván több pénzt. Úgy gondolják, ők termelik a profitot az UEFA-nak, így a bevétel is őket illeti.

A Szuperliga ötlete és esetleges létrejötte nem vasárnap reggel pattant ki a klubvezetők fejéből, és ezzel az UEFA is tisztában van. A szövetség némiképp készült és hajlandó is lenne/lett volna a változtatásra. Az elmúlt hónapokban lehetett olvasni a Bajnokok Ligája újabb megreformálásáról, az úgynevezett svájci modellel készült az UEFA, amely értelmében 36 csapatosra bővülne a BL, jóval több meccsel, és a legerősebb klubok több alkalommal játszanának egymás ellen.

Miről szól az UEFA és a Szuperliga-alapítók háborúja?

Pénzről, még több pénzről, hatalomról, kontrollról.

A Marca szerint a Szuperligát az amerikai J.P. Morgan bank fogja pénzügyileg támogatni. Indulásként 3,5 milliárd eurót kap minden egyes klub, a győztes pedig további 400 millió eurót tehet zsebre. Ez utóbbi majdnem a négyszerese a Marca szerint, mint amennyit a BL-győztes kapott eddig. A televíziós közvetítéseket illetően is elképesztő pénzekről ír a spanyol lap, 10 milliárd eurót generálhat csak a tévés jogokból a Szuperliga, a BL-ben eközben csak a négymilliárd eurót éri el a különböző tévés szerződések összege.

A Szuperliga fogadtatása

A legtöbb szurkoló és szakember negatívan, felháborodva fogadta a tegnapi bejelentést. Gary Neville egyenesen azt mondta, hogy undorodik a Manchester Unitedtől vagy a Liverpooltól.

A téma nyilván roppant összetett, és jelenleg még nem is igazán lehet teljesen átlátni, hogy mit hozhat magával a Szuperliga létrejötte. A felháborodás leginkább azért van, mert a Szuperliga egy zárt versenysorozat lenne, nem teljesítmény alapján kerülnek, kerülnének be a csapatok. Az Arsenal vagy a Manchester United ott lesz, miközben előbbi évek óta képtelen a BL-kvalifikációra, míg például egy Leicester vagy West Ham hiába harcolhatja ki a mostani idényben a BL-indulást, ha ősszel a Bajnokok Ligájában nem lesznek ott a legnagyobb nevű, legerősebb csapatok.

Eddig is óriási rés volt a leggazdagabb, legerősebb európai futballklubok és a topbajnokságok középcsapatai, nem topligák legjobbjai között, a Szuperligával pedig ez még nagyobb lenne. Gyakorlatilag egy olyan 15-20 csapatból álló elitet hozna létre, amely teljesen kontroll alatt tartaná a klubfocit, és olyannyira megerősödne, hogy a kimaradó csapatoknak esélye sem lenne felvenni velük a versenyt. Sem eredményekben, sem pedig financiális téren. Ezzel megszűnne a nyílt, a kicsit is fair versengés, és teljesen két részre szakadna az európai klubfutball. A legtöbb szurkoló meg ott maradna, megfosztva a minimális élménytől is, hogy a kedvence (talán) a legjobbak ellen játsszon.

(via; via; via; Fotók: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Az Asus dobja piacra elsőként az AI-laptopok új generációját

Szaftos húsokért, bomba jó sörökért és lazán elegáns hangulatért ide kell beülnöd

Nincsenek szavak Kyrie Irving cipőjére

További cikkeink a témában